A súlyemelés segít enyhíteni a szorongást és a depressziót
A súlyemelés segít enyhíteni a szorongást és a depressziót
Anonim

Ez nem csak futás. Két új tanulmány megerősíti, hogy a súlyemelés hasonló lendületet ad a mentális egészségnek.

Az év elején, amikor rögeszmés-kényszeres betegséggel, szorongással és depresszióval küzdöttem, úgy döntöttem, hogy a rendszeres futásról súlyemelésre váltok. Ez annak ellenére történt, hogy rengeteg bizonyíték mutat rá az aerob gyakorlatok mentális egészségre gyakorolt előnyeire. A történet, amit magamnak meséltem, az volt, hogy a futás katabolikus tevékenység: lebontja a szervezetet, és megemeli a stresszhormon kortizol szintjét. A súlyemelés viszont anabolikus: építi a testet, és elősegíti a tesztoszteron jó közérzet hormon felszabadulását. Összetörtnek éreztem magam. Arra gondoltam, hogy megpróbálom felépíteni magam, ez segíthet.

És sikerült. Hetente három-négy napon kezdtem el erősítő edzéseket végezni, főleg összetett emeléseket, például guggolást, nyomást és holttestemelést, és fokozatosan jobban éreztem magam. Nehéz megmondani, hogy ez vezetett-e a javulásomhoz. Rendszeres kognitív viselkedésterápiában is részt vettem, naponta meditáltam és gyógyszereket szedtem. De a súlyemelés biztosan nem árt.

Két új tanulmány tudományos hitelt kölcsönöz tapasztalatomnak. Az első, amely 2017-ben jelent meg a Sports Medicine folyóiratban, megállapította, hogy a súlyemelés csökkenti a szorongás tüneteit. A második, amely idén májusban jelent meg a JAMA Psychiatry-ben, megállapította, hogy a súlyemelés segíthet enyhíteni, sőt megelőzni a depressziót. Mindkét tanulmány különösen értékes, mert metaanalízis (több kísérlet átfogó áttekintése). Más szóval, ezek nem csak egyszeri megállapítások.

"A depresszió a remény, a szorongás pedig az önbizalom hiánya." Stotesbery szerint pontosan ezért olyan hatékony a súlyemelés.

Bár egyik tanulmány sem mutat egyértelmű mechanizmust, amellyel a súlyemelés javítaná lelkiállapotunkat, Lindsey Brooke Hopkins, a kaliforniai oaklandi pszichológus, aki a testmozgás mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgálja, azt mondja, hogy ez valószínűleg a biológia és a pszichológia változásainak kombinációja. Ezenkívül azt mondja, hogy a súlyzós edzés segít megtanulni „elviselni a fizikai és érzelmi kényelmetlenséget”, amely a kemény nyomással jár, ami Hopkins szerint valójában összhangban van a klinikai megközelítések, például a kognitív viselkedésterápia céljaival.

Scott Barry Kaufman, egy kognitív pszichológus, aki ismétlődően tapasztalt generalizált szorongásos zavart (ami csak azt mutatja, hogy ez mindenkire hatással van), azt mondja, hogy számára a súlyemelés egy-két ütést jelent. Rövid távon „valami a fizikai megterheléssel kapcsolatban nagyon feldobja a hangulatomat” – mondja. "A hosszabb távú hatás az, hogy a súlyemelés erőt, magabiztosságot és készen állok minden kihívásra, ami a nap hátralévő részében van."

Kory Stotesbery, a kaliforniai San Francisco-i pszichiáter elmondta, hogy tíz éves klinikai gyakorlata során észrevett néhány előre látható javulás mintáját. „Ami konzisztensnek tűnik, az az, hogy egy depressziós személy olyan állapotban van, hogy „nem tudok”, majd látja annak jeleit, hogy képes vagyok rá. A depresszió a remény, a szorongás pedig az önbizalom hiánya. Pontosan ezért olyan hatékony a súlyemelés.

„A sportok, különösen azok, amelyek szándékosan fizikai kényelmetlenséget okoznak, mint a siker feltétele, nagyobb hozamúnak tűnnek az „I can”-ban – mondja Stotesbery. „Lehet, hogy egy depressziós ember útja az ágytól a zuhanyozásig a munkáig nem különbözik a súlyemelők útjától az „ez tönkretehet engem” és a „Szeretem megmutatni magamnak, hogy nem pusztít el.” Míg az elit emelés készségekkel jár., az intro szintű cucc elég plug-and-play. Nagyon könnyű pozitív áramlási állapotba kerülni, könnyen módosítható kihívásokkal és folyamatos visszajelzésekkel a fejlődésről.”

Gondoljunk csak Brett Bartholomew-ra. Jóval azelőtt, hogy jól ismert erőnléti és kondicionáló edző lett volna, Bartholomew fiatalon depresszióval küzdött. A súlyemelés központi eleme volt a felépülésének. „Az erősítő edzés lehetővé tette számomra, hogy összehangolt összpontosítást és erőfeszítést alkalmazzak egy egyébként mozdíthatatlan erővel szemben” – mondja. „A foglalkozások felé haladva nem voltam biztos abban, hogy bírom-e a feszültséget, de újra és újra bebizonyítottam magamnak, hogy képes vagyok rá. Ez az edzőteremből is kiömlött.”

Noha a súlyemelésnek a mentális egészségre gyakorolt hatásai biztatóak, ez nem – és semmilyen más gyakorlat – nem helyettesíti a terápiát vagy a gyógyszeres kezelést, különösen súlyosabb szorongás és depresszió esetén. De a bizonyítékok azt mutatják, hogy a heti két naptól kezdődő emelés segíthet a teher enyhítésében, és ha valaki felépül, megelőzheti a visszaesést.

Ahogy Bartholomew mondja: „Van valami különleges abban, hogy a léc alatt van.”

Ha jelenleg súlyos szorongást vagy depressziót tapasztal, azonnal beszélhet valakivel a Nemzeti Öngyilkosság-megelőzési Mentővonalon: 1-800-273-8255.

Brad Stulberg (@Bstulberg) írja az Outside Do It Better rovatát, és ő a Peak Performance: Elevate Your Game, Avoid Burnout, and Thrive with the New Science of Success című könyv szerzője.

Ajánlott: